Nem is olyan egyértelmű ez, mint hinnénk. Lássuk is a tudományos adatokat! Az amerikai Kinsey Intézet 2010-es vizsgálata rávilágított, hogy nincs egyetlen közös definíció a társadalomban arról, hogy mi a szex. Tehát nem perverziók vagy ,,normális” szexuális dolgok definiálására kérték az embereket. Csak annyi volt a kérdés, hogy szerintük mi minősül szexnek?
Az értelmezések széles spektrumon mozogtak. A vizsgálatban részt vevő 18-96 év közti férfiak és nők 20%-a szerint az anális szex nem szex. A pénisz-vagina kontaktus a válaszadók 95%-a szerint szex, de ha nem jár ejakulációval, akkor ez a szám 89%-ra esett vissza. Az orális szexet a legfiatalabb férfiak 77%-a tekinti szexnek, de a legidősebb nőknek csak 67%-a szerint minősül a szájjal való kényeztetés szexnek.
Az itthon folytatott szexuálpszichológiai praxisban felmerülő kérdések is illeszkednek a sorba. Íme néhány:
Ha magamnak csinálom? Nos, az is szex. Egyedül is végezhető, és izgalmas színfoltja lehet a közös együttléteknek is. De vigyázat! Ha a pénisz és vagina érintkezéséig eljuttok vagy az ejakulátum a hüvelybe kerül, védekezni kell a nemi betegségek és a nem kívánt terhesség elkerülése érdekében!
Mi van, ha nincs orgazmusom? Az is szex. Akkor is, ha nem feltétlen ez a célja az aktusnak. Akkor is, ha nem mindig ugyanúgy és nem mindig ugyanannyi idő alatt éri el az ember. De ettől még szex az orgazmus nélküli együttlét is.
És ha nincs behatolás? Az is szex. Lehet nagyon izgalmas, lehet segédeszközzel, de akkor is szex.
Ha csak rövid ideig tart? Akkor is szexnek tekintjük. Az óvatosság ilyenkor is ajánlott!
Ha a másik fél azt mondja, ez nem is szex? Ez mindenkinek a saját érzésén múlik! Senki nem vitathatja el, hogy a másik fél miként éli meg! Ha szerinted az szex, akkor jogod van dönteni annak folytatásáról!
Ha nem egyeztem bele? Akkor az erőszak.
És hogy miért baj ez a bizonytalanság? Például mert megnehezítheti a szexuális úton terjedő betegségekkel szembeni küzdelmet, hiszen az a tévhit alakulhat ki az illetőben, hogy amit ő csinál, az nem szex, tehát nem kell védekeznie. Vagy teherbe eshet akaratán kívül. Vagy az is elképzelhető, hogy az életkor előrehaladásával, a tapasztalat bővülésével döbben csak rá, hogy amit ő fiatalon csinált, az nagyon is szex volt. Lehetséges az is, hogy ha valaki a vallásos neveltetése miatt nem akar klasszikus behatolásos aktust folytatni, de más örömszerző tevékenységbe belemegy, később sebezhetőnek, kihasználtnak érezheti magát a történtek miatt.
Ha kétségeink vannak a szexualitás fogalmával vagy azzal kapcsolatban, hogy az elveinkkel, neveltetésünkkel összeférhető-e valamely szexuális tevékenység, érdemes szexuálpszichológussal oldani ezeket a szorongásokat. Egyébként pedig a folyamatos aggodalmaskodás helyett inkább igyekezzünk jól és nyitottsággal megélni, hogy milyen sokféleképpen áldozhatunk a testi örömök oltárán!
Katona Katalin
szexuálpszichológus
a Dámia Szexuálterápiás Központ egyik alapítója