A klimax – akárcsak a menstruáció megérkezése – az egyik legtermészetesebb biológiai folyamat. Mindenki átesik rajta. Mégis tabusítjuk. A vele járó lélektani, párkapcsolati és szexuális változásokat pedig még inkább. És elfogadjuk, hogy a változókorral együtt jár a szexről való lemondás, a fájdalmas szex, a kellemetlen testi tünetek elviselése.
Kétségtelen, hogy a testi változásokat is mindenki különbözőképpen viseli. Mi is zajlik ilyenkor a testben? A hormonok csökkenése miatt a hüvelyszövet elvékonyodik és szárazabb lesz, a hüvely fala lerövidül és szűkül, sőt a szeméremtest külső és belső redői is összezsugorodnak. Hüvelyszárazság, viszketés, a hüvely és a méhszáj felületének sérülékenysége járhat ezek nyomában. A hormonális hatások csökkenésével vizelet-inkontinencia alakulhat ki, mert hormon nélkül sorvad a hüvely-és húgycső nyálkahártya és csökken a húgycső körüli szövetek tónusa. A vizeletcsepegés miatti szégyenérzet, a nyálkahártyák változása miatt fájdalommal járó behatolás olyan szorongást generálhat, mely csak még inkább távolítja a nőket a szexualitás megélésétől. Ezt erősítik a krízissel együtt járó további lelki nehézségek, mint például: fogamzóképesség elvesztése, fiatalság elgyászolása, testkép változása, kirepülő gyerekek, melyek mind-mind bizonytalanságot, értéktelenség érzetet hozhatnak magukkal.
Nem igazán kedveznek ezek a hatások az intimitás megélésének. Mit tehetünk, hogy mégis minél felszabadultabban, teljesebben élhessük meg a testi szerelmet is? Először is: az általános szemlélet- és életmódbeli változások is hatnak a szexualitásra. Kezdjük tehát a beavatkozást ezzel. Gondoljuk át a táplálkozásunkat, mozgáshoz való viszonyunkat. Mi emberek szeretünk tetszeni. És ha vonzónak érezzük önmagunkat, az már hozzájárulhat, hogy a szexualitás gondolatát se távolítsuk magunktól. A külső formálásán kívül érdemes az önmagunkban való elmélyülésre is hangsúlyt helyezni. Miért? Mert ebben az életkorban is sort kell kerítenünk önmagunk újrarendezésére. Olyan kérdések mentén tehetjük ezt meg, mint például: ebben az életszakaszban vajon mi tesz boldoggá, elégedetté? Keretezzük át a helyzetet! Vagyis a ,,mi nincs már” kérdés helyett fókuszáljunk arra, hogy milyen új, pozitív dolgokat hoz magával ez az életkor. Például a gyerekek kirepülésével több idő jut az intimitás gyakorlására, a menzesz megszűnésével nem kell a havi görcsökkel bajlódni, a fogamzásgátlás terhe is lekerül a nőről.
Térjünk rá a testiségre! Ki kell hangsúlyozni, hogy a partner bevonása, a nyílt, őszinte kommunikáció elengedhetetlen ahhoz, hogy a fizikai-lelki változások ellenére is jó minőségű szexualitást éljen meg a nő. Mire gondolhatunk itt? Ahogy mondani szoktuk: a szex egy folyamatos tanulás, alkalomról alkalomra, életszakaszonként újra és újra értékelve, újrakonstruálva. Gondoljuk át a következőket: eddig arra koncentráltunk, hogy a partnerünknek legyen jó a szex és a saját igényeinket vágyainkat elhanyagoltuk? Hogyan volt jó eddig a szex és mit kell most változtatni, hogyan esne jobban? Több időre van-e szükség a szexuális izgalom (pl. hüvelyi nedvesedés) eléréséhez? Szükséges-e most már síkosító alkalmazása? Váltsa-e fel a behatolást, az orgazmus hajszolását a több érintés, összebújás, simogatás? Legyen-e inkább közös maszturbálás, orális szex? Ha eddig esetleg nem tettük, nyitottak vagyunk-e a segédeszközök bevonására?
Az új életszakaszhoz új egyensúly beállítása dukál. Ennek első lépése, hogy megértjük, mi történik velünk. Második lépés, hogy változtatunk a szokásainkon egyéni és párkapcsolati szinten is. Forduljunk önmagunk és a partnerünk felé kíváncsisággal, nyitottsággal, türelemmel, legyen szó akár a lelki változásokon való átsegítésről, akár a szexualitásról.
Katona Katalin
szexuálpszichológus
a Dámia Szexuálterápiás Központ egyik alapítója